Részt vettünk a II. Tisza-tavi Horgászati Konferencián

A Tiszafüredi Halas napok rendezvénysorozat indító rendezvénye hagyományosan egy konferencia, melynek idei témája a horgászat és ezen beül is főként a Tisza-tavi horgászat, illetve a tágabb értelemben vett halgazdálkodás volt. A II. Tisza-tavi Horgászati Konferenciát a Tisza-tavi Sporthorgász K. N. Kft. szervezte.

A konferencia résztvevőit Pintér Erika polgármester asszony köszöntötte

A konferenciát a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. ügyvezető igazgatója nyitotta meg,

A konferencia főbb témakörei.

1. A horgászat és a halászat szabályozása az új halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény alapján

2013. június 10-én a Parlament nagy többséggel fogadta el a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvényt, amely szeptember 1-én lép hatályba. Bardócz Tamás a Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, halászati és vadászati Főosztályának vezetője előadásában beszámolt a jogalkotási folyamatról és az elérni kívánt célról. Az elérni kívánt cél egyértelműen az volt és jelenleg is az, hogy a az állam tulajdonában lévő vizek elsősorban horgászati hasznosításra kerüljenek.

Bardócz Tamás főosztályvezető

Markánsabban és lényegesen részletesebben fognak megjelenni ezek a célok a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény végrehajtási utasításaiban. Nem tévedés a többes szám, mivel négy végrehajtási utasítás fog készülni.

A törvény halgazdálkodói szemléleten alapul, amely a halállományt - horgászati és kisebb mértékben a halászati haszonvételek mellett - elsősorban mint természeti erőforrást helyezi előtérbe. Az új jogszabály a korábbinál jobban védi a halak természetes élőhelyét, különösen az állományok megújulása, növekedése szempontjából fontos szaporodó- és telelőhelyeket. Az őshonos halállományok megóvása és gyarapítása ugyancsak a jogszabály alapvető célkitűzése.

2. Összefogás a Tisza-tavi tőpontyokért

Immár a második évében jár a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. Tisza-tavi tőpontyok szaporítása, nevelése céljából indított projektje. A projekt célja, hogy a különböző halastavi pontyok helyett a Tisza-tóba helyi tőponty anyáktól származó, nagyobb genetikai változatossággal rendelkező és a helyi viszonyokhoz jobban alkalmazkodó vadpontyok kerüljenek telepítésre.

Az első év tapasztalatairól Nagy Gábor, az Aranyponty Halászati Zrt. halászati ágazatvezető-helyettese számolt be.

Nagy Gábor Aranyponty Halászati Zrt. halászati ágazatvezető-helyettes

Elmondta, hogy a befogott anyahalakat sikerrel szaporították. A most másodnyaras állomány utónevelése is rendben folyik, így jövő tavasszal már megfelelő méretű, genetikailag ellenőrzött kétnyaras tőpontyokat telepíthet a Tisza-tavi Sporthorgász Kft.

Az előadás során tájékoztatást adott arról is, hogy a Tisza-tavi tőpontyoktól származó ikra lényegesen nagyobb, mint a halas tavi fajtáké. Ennek eredményeként a kikelő hallárvák és az abból fejlődő ivadékok is lényegesen nagyobbak, életképesebbek az átlagnál.

3. Halgazdálkodási célú monitorozás a Tisza-tavon

A Tisza-tó halgazdálkodási hasznosítójának két munkatársa Halasi - Kovács Béla és Papp Gábor ökológus számolt be a tudományos mélységű felmérés eddigi eredményeiről.

Halasi-Kovács Béla ökológus

Papp Gábor ökológus

A monitorozás egyértelműen a horgászérdekeket szolgálja, hiszen így nyerhető megalapozott, tényekkel alátámasztott ismeret arról, hogy az egyes halfajták szaporodása, fejlődése, állománya hogyan alakul és a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. ennek alapján módosíthatja, egészítheti ki a kötelező telepítési feladatait. Így például az előző évi ismeretek alapján jutottak arra a döntésre, hogy a csukaállomány megerősítése érdekében ebben az évben ragadozó ivadékokból csak előnevelt csukákat telepítenek.

A tudományos alapokra épülő halgazdálkodás előfeltétele a halállomány struktúrájának, a halak szaporodási sikerének és az ivadékok táplálékbázisának alapos ismerete. Ennek érdekében a Sporthorgász Kft. két ökológusa - más munkatársak bevonásával - az idén széles körű monitorozást indított, amelynek során elektromos mintavevő segítségével feltérképezik a halfajok különböző korosztályainak tározón belüli idő- és térbeli elhelyezkedését.

Ivadékhálós mintavételekkel nyomon követtik az ivadékok fejlődését, továbbá célzott vizsgálattal hetenként adatokat gyűjtenek az egyes hal élőhelyek zooplankton szervezeteinek összetételéről, mennyiségéről, mivel ez az ivadékok megmaradása, fejlődése szempontjából az egyik kardinális kérdés.

A haltani mintavételek a tározó teljes területén 120 mintavételi egységben történik, ami összesen 12 km mintahosszon biztosít adatokat a tározó különböző víztereinek halállományáról. Az eredmények végső értékelésére az őszi mintavételek után kerül sor.

A Sporthorgász Kft. az elkészült összegzés alapján jelöli ki a további halgazdálkodási célú fejlesztések irányait.

Az előadások során részletesen ismertetésre kerültek a Tiszavalki-, Poroszlói-, Sarudi- és Abádszalóki medencékben fellelhető halfajok, előfordulási arányuk. Bár az eltérések statisztikai szempontból nem tűnnek jelentősnek, az megállapítható, hogy a Poroszlói-medence a legerősebb a békés- és ragadozóhal állomány tekintetében.

Sok más érdekesség mellett szóba került, hogy a Tisza-tóban 2012-ben felfedezett invazív halfajnak minősülő kaukázusi törpegéb egyedszáma is emelkedett. Míg tavaly csak 2 darabot találtak ebből az alig három centis jövevény halból, az ebben az évben az eddig végzett monitorozás során már 32 példányt vizsgáltak meg az ökológusok.

4. A Tisza-tó ökológiai állapotának fenntartása és fejlesztése

A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács és a Tisza-tó Programiroda 2007-2013. közötti tevékenységéről számolt be Lipcsey György Imre a Tisza-tó Programiroda programvezetője.

Lipcsey György Imre programvezető

Tájékoztatást adott a 2014-2020-as EU tervezési időszak fejlesztési terveiről is. A Tisza-tó térségének stratégiai fejlesztési irányait úgy tervezik meghatározni, hogy a horgászat és a helyi gazdaságfejlesztés a Tisza-tó turizmusának elősegítésében meghatározóak legyenek.

Érdekességképpen elmondta - a horgászok és a helyi lakosok számára egyaránt jó hír -, hogy még 2014-ben megvalósul a joggal kritizált 33-as főút újra aszfaltozása.

5. Műlegyező horgászat

A Tisza-tavi Sporthorgász K. N. Kft. bejelentette, hogy új, műlegyező horgászatra jogosító C&R - catch & release fogd meg és engedd el - napi engedélytípust vezet be 2013. július 12-től, igen kedvezőnek tekinthető 500 forintos áron. Az új engedélytípus bevezetésével a Sporthorgász Kft. támogatni kívánja a műlegyező horgászatot, népszerűsíteni akarja a sportszerű módszereket és a hallal történő kíméletes bánásmódot.

A műlegyező napijeggyel horgászókra vonatkozó szabályokat a hasznosító és a Műlegyező Horgászok Országos Szövetsége közösen dolgozta ki. Az engedély pontosan definiálja a módszer elengedhetetlen kellékeit (legyezőbot, legyezőorsó, legyezőzsinór), szabályozza az előke hosszát, a horgok számát. A módszer alkalmazása során csak szakáll nélküli, vagy lelapított szakállú horgok alkalmazhatóak.

A műlegyező horgászok számára ezen jegy használata során tilos más típusú horgászfelszerelést magunknál tartani. A kifogott halat a fogás után azonnal és kíméletesen vissza kell engedni.

A bejelentés követően Somogyi Péter a Műlegyezők Országos Szövetségének (MűHOSZ) elnöke rövid előadásban mutatta be ezt a klasszikus horgászmódszert, valamint a szövetségük által eddig elért eredményeket.

Somogyi Péter a MűHOSZ elnöke

A konferencia végén szabadtéri bemutatóra is sor került. Először a műlegyező horgászbotok. orsók, legyek voltak akár kézbe vehetők, majd szárazföldi legyező bemutató következett, megismertetve a jelenlévőket a legalapvetőbb fogásokkal.

Legyező bemutató szárazon

Később Kutas Gábor a MüHOSZ titkára a közeli Tiszafüredi Holt-Tiszán "vizes bemutatót" is tartott.

Legyező bemutató vízen

Öltönyben is lehet legyezni