Indul a Komplex Tisza-tó projekt

Poroszlón, a Tisza-tavi Ökocentrumban tartották meg december 18-án a komplex Tisza-tó projekt indító rendezvényét, amelyen többek között a térség polgármestereit, a helyi hatóságok képviselőit, a víz- és halgazdálkodási szakembereket, média munkatársait tájékoztatták a projekt célkitűzéseiről, elemeiről.

A rendezvényt Poroszló polgármestere Bornemissza János nyitotta meg, előadást tartott Molnár Béla az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója, Lovas Attila, a KÖTIVIZIG igazgatója, valamint Kiss János a Tisza-tavi Ökocentrum ügyvezető igazgatója.

A több, mint hat és fél milliárdos vízügyi beruházás a Tisza-tó, és a Tisza-Körös völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer vízgazdálkodási problémáinak kezelését, a terület ökológiai egyensúlyának megőrzését célozza. A projekt az Európai Unió támogatásával és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

A beruházás öt alprojektből áll. Az első alprojektben a Tisza–tóhoz kapcsolódó vízterek természetközeli állapotba hozása, a tározó kapacitásának növelése valósul meg.
A fejlesztés további része a Keleti–főcsatorna létesítményeinek felújítása, a torkolati szakasz feliszapoltságának megszüntetése, szabályozó műtárgyainak rekonstrukciója a mezőgazdaság, a halászat és horgászat vízigényének biztosítása érdekében.
Ugyancsak megtörténik a szarvas–kákai szivattyútelep és az öntözőrendszer K1-es főcsatornájának, a Hortobágy–Berettyó árvízkapujának, valamint a Nagykunsági–főcsatorna műtárgyainak rekonstrukciója, ezen felül pedig kialakítanak egy korszerű vezérlő–szabályozó rendszert is.

A komplex projekt öt alprojekje közül – persze ez nézőpont kérdése – a Tisza-tavi alprojekt tekinthető a legjelentősebbnek.

Jelen rövid cikkben inkább a Tisza-tavat érintő témakörökre koncentrálunk

Évtizedes elmaradást pótol az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló fejlesztés

A Tisza-tavat (Kiskörei tározót) 1978-ban alakították ki a Tisza folyó felduzzasztásával. A Tisza-tóhoz kapcsolódó vízgazdálkodási rendszer az elmúlt évtizedekben különböző mértékben elhasználódott, így már nem képes maradéktalanul, illetve a tervezett kapacitással ellátni eredeti funkcióját. A nem megfelelő áramlási viszonyok következményeként pedig a sekélyebb vizekben nem kívánt mértékben elterjedt a növényzet, ökológiai és vízminőségi problémákat idézve elő.

A Tisza-tó hosszú távú ökológiai egyensúlyának fenntartása érdekében elengedhetetlen az öblítő csatornák feltöltődött szakaszainak kotrása, továbbá a szabályozó műtárgyak rekonstrukciója, és a vezérlő-szabályozó rendszer korszerűsítése.

A Tisza-tavi alprojekt kizárólag a tározó területén szükséges fejlesztéseket, rekonstrukciókat tartalmazza, az alábbi négy fő elem szerint:

• A beeresztő-, leeresztő műtárgyak (hallépcső építése), zsilipek építése, fejlesztése, rekonstrukciója, korszerűsítése, kapacitásuk növelése. Ezen belül:
• A VI., IX., X. szabályozó műtárgyak rekonstrukciója, valamint a Jászsági- és Nagykunsági-főcsatornák zsilipjei vezérlési rendszerének fejlesztése valósul meg
• Új létesítmény építése keretében a Kiskörei hullámtéri vízleeresztő műtárgy és hallépcső megépítésével egyrészt táj-rehabilitáció, másrészt az alvízi és felvízi életterek ökológiai kapcsolata kerül kialakításra
• Megfelelő áramlási viszonyok biztosítása, vízpótlást biztosító belső csatornarendszerek kialakítása, rekonstrukciója 20.700méter hosszúságban. Ezen belül:
• Az Aponyháti öblítő rendszer és a Nagy-morotva felső végének összekötése
• Csapói Holt-Tisza összekötése az élő Tiszával
• A Kis-Tisza utolsó 5.000 méterének fenntartó kotrása
• VI. öblítő csatorna hossz-irányú fejlesztése
• Tiszafüredi vízpótló rendszer rekonstrukciója
• A vízi növényzet terjedésének szabályozása, a sulyommal benőtt területen gyökérzónás kotrás megvalósítása. Ezen belül:
• A feliszapolódás következtében kialakult sekély vízállás és a vízi-növényzet túlburjánzása miatt szükséges a Poroszlói-medence Kőhíd-lapos térségének és a Szilas-fok - VI. öblítőcsatorna - Lapos–morotva térségének gyökérzónás kotrása 40 ha felületen,
• valamint hasonló okokból az V. öblítőcsatorna felső szakaszának és az Abádszalóki-öböl Érfűi térségének fejlesztése 14 ha felületen.
• A Tisza-tó partvonalának hullámverés elleni védelme 675 méter hosszan.

A Sarudi-medencében Tiszanána és Sarud térségében a tározó partvonala erősen kitett a hullámverésnek, továbbá a turizmus elvadulása következtében a kialakított biológiai védelem rombolásából adódóan rendszeresek az elhabolások amely megszüntetése érdekében partbiztosítás kiépítése szükséges.

A Tisza-tavi alprojektre fordítható támogatás összege 2.391.134.997 Ft, a közvetlenül érintett települések száma 14.

A Tisza-tavi alprojekt megvalósítását követően a vízterek vízcseréje jelentősen javul, az eutrofizációs folyamatok mérséklődnek, csökken az iszap és hulladékok bejutása a tározó területére és a hullámverés okozta veszélyek csökkennek.

Forrás: Komplex Tisza-tó projekt 2012. december 18-i projektindító rendezvénye
http://www.komplextiszato.hu