Részt vettünk a Martfűn megtartott III. Országos Horgászati Konferencián

A konferencia 2012. szeptember 7-én Budapesten, a Hunguest Hotel Griffben került megrendezésre. A résztvevők a regisztráció során két színvonalas brosúrát is kaptak, amelyek közül az egyik a konferencia 10 éves történetét mutatja be, míg a másik az aktuális konferencia témaköreivel foglalkozik.
A jubileuminak tekinthető X. konferenciát Fűrész György nyitotta meg, köszöntötte a megjelenteket.
Ezt követően került sor a Halászati és Öntözési Kutató Intézet (HAKI) és a MOHOSZ közötti új keretszerződés ünnepélyes aláírására.
Előadások:

1. Az amurral kapcsolatos hazai tapasztalatok. A halfaj jelene és lehetséges jövője.

Előadó: Dr. Gonda Sándor
Nagyon színvonalas előadást hallottunk a fehér amurról, a halászati és horgászati hasznosításának gazdasági és sport vetületéről.
Hazánkba a fehér amurt az 1960-as évek elején hozták be elsősorban a tógazdaságok és csatornák vízinövényektől történő megtisztítása, karbantartása céljából.
A horgászok megszerették az amurt, mint sporthalat és nem elhanyagolható a gasztronómiai célú felhasználása sem.
A tógazdaságokra és a természetes vizekre vonatkozó adatok összevetése alapján jöttek rá a kutatók, hogy a törvényi tiltás ellenére a horgász egyesületek, vízgazdálkodók a természetes vizekbe is telepítették a fehér amurt, úgy, hogy a számlán minden valószínűség szerint ponty szerepelt…

1. A vízminőség jellemzői. Az algák szerepe a vízi életközösségben, az algásodás elleni védekezés lehetőségei,

Előadó: Dr. Ördög Vince
Dr. Ördög egyetemi tanár úr a vízi ökoszisztéma részét képező algákról, azok elszaporodásának okairól és a visszaszorításukra alkalmazható módszerekről, eljárásokról tartott nagyon szakszerű előadást.

1. A gyermek és ifjúsági horgászat helyzete és fejlesztési lehetőségei

Előadó: Puskás Norbert
Puskás Norbert, a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségének ügyvezető elnöke előadása során számos statisztikai adatot sorolt fel, amelyek közül a legfontosabb, hogy országosan az elmúlt tíz évben mintegy 8.000 fővel csökkent az ifjúsági korú horgászok száma, ugyanezen időszakban a gyermekkorú horgászok száma is csökkent, ha nem is ilyen jelentős mértékben.
Számos olyan kezdeményezésről számolt be, amelyek azt célozzák, hogy az ifjúsági és gyermekkorú fiatalok megismerjék és megszeressék a horgászatot.
Örömmel tapasztaltam, hogy olyan ötleteket valósítottak meg, amelyek a Tisza-tó mellett már évek óta alkalmazásra kerültek: általános iskolai horgászismereti vetélkedő, állami horgászjegy ingyenes biztosítása a gyermek horgász versenyek résztvevői számára, horgásztábor szervezése, stb.

1. A horgászat szerepe és szabályozása Romániában. Az erdélyi vizek halgazdálkodási jellemzői.

Előadó: Togor Vasili Mihai
Az előadó a nagyváradi „Körösök Vize Horgászegyesület” elnöke. Ennek ellenére előadása a teljes román vízrendszer – beleértve a Fekete tengert is – horgászati lehetőségeivel foglalkozott. Részletes tájékoztatást kaptunk az egyes vizekben élő halfajok számáról, fogási lehetőségeiről és az aktuális román horgászrekordokról is.
Az előadó részletesen beszámolt az Erdélyben található természetes vizek horgászati lehetőségeiről, továbbá a Romániában folyó haltenyésztés helyzetéről is.

1. A tervezett „halgazdálkodási” törvény új irányai

Előadó: Bardócz Tamás
Már hosszabb ideje folyik az elavult halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosításának előkészítése. Az előadó a Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetői beosztású munkatársaként vesz részt a jogszabály módosítás előkészítésében. A jogszabálytervezetet több helyen is az eddigi egyeztetések tapasztalatait hasznosítva módosítottak.
Külön örömünkre szolgált, hogy ezen előadásban már olyan módosítások is szerepeltek, amelyet a Tisza-tavi HESZ képviselője kért a Martfűi Horgászkonferencián.

1. A haltelepítések halegészségügyi szabályai. Az utóbbi évek halegészségügyi tapasztalatai.

Előadó: Dr. Csaba György
Dr. Csaba György képekkel sűrűn illusztrált, nagyon szakszerű, ugyanakkor nagyon érdekes előadást tartott a hazai vizekben előforduló vírusok, illetve baktériumok okozta halmegbetegedésekről.
Az elmondottak alapján legfontosabb a megelőzés, azaz a halbetegségek behurcolásának megakadályozása. A természetes vizekben ugyanis a gyógyításra lényegesen kevesebb lehetőség van, mint mondjuk egy tógazdaságban. Ezt a halászati hasznosítók, horgász egyesületek a haltelepítési beszerzések körültekintő lebonyolításával, ellenőrzésével valósíthatják meg. Az jár el helyesen, aki a beszállító telephelyén részt vesz a lehalászáson, mérlegelésen, mert szükség esetén, ha betegségre, fertőzésre utaló jeleket tapasztal, még idejében intézkedhet.

1. Horgászcikk kereskedelem tapasztalatai. Az eszközfejlesztések és a horgászat eredményességének összefüggése

Előadó: Pál István
Az előzetes tervekkel ellentétben a Kínában tárgyaló Walter Tamás helyett az Energofish Kft. vezérigazgatója tartotta meg az előadást.
Pál István rövid tájékoztatást adott a horgászcikk kereskedelemről, melynek során megtudtuk, hogy Magyarországon a statisztikák szerint mintegy 14 ezer horgászbolt létezik, amelyeknek az alapterülete átlagosan 40 négyzetméter körüli. Nyugat-Európában, tőlünk lényegesen nagyobb országokban is ettől kevesebb horgászcikk értékesítési pont található, viszont az átlagos alapterületük meghaladja a 400 négyzetmétert.
A hazai horgászcikk kiskereskedelemben az évek óta húzódó gazdasági válság miatt az elmúlt években jelentős, mintegy 20%-os forgalom visszaesés tapasztalható, amit a kiszolgálás minőségével, új termékek forgalmazásával kívánnak ledolgozni.
Az horgász eszköz fejlesztés kapcsán beszámolt arról, hogy a magyar termékeket világszerte ismerik és elismerik. Ezek közül is kiemelkednek a hazai gyártású etetőanyagok,úszók, stb. Prognózisa szerint várható, hogy az ázsiai horgászcikk gyártatás drágulása miatt számos nagy márka visszahozza gyártását Európába.

1. A halfogyasztás új trendjei. Mihez kezdjen a horgász a zsákmányával?

Előadó: Dr. Szatmári László
Az előadó számos hal elkészítési módot ismertetett, a teljesség igénye nélkül, savanyú pácolás, marinálás, pástétom, fasírt, kolbászkészítés, füstölés, stb.
Az előadó beszámolt a Nyugat-Magyarországi Egyetemen végzett saját vizsgálatairól, amely egyrészt azt mutatta ki, hogy az import fagyasztott halászati termékek fajlagos költsége lényegesen meghaladja a hazai halfajokét, másrészt az import termékek szárazanyag tartalma lényegesen alacsonyabb a hazaiaknál. Ez valójában azt jelenti, hogy az import fagyasztott halászati termékek esetében a magasabb árért vizet, vagy stílszerűen jeget vásárolunk.

1. A kormoránkérdés Európában és hazánkban

Előadó: Fürész György
A MOHOSZ ügyvezető elnöke részletesen rámutatott arra a problémára, amelyet az 1970-es években ez az Európában akkor kipusztulással fenyegetett 30 ezres kormoránpopuláció napjainkra – nem tévedés – 1.100.000-re emelkedett egyedszáma okoz a természetes vizekben és a tógazdaságokban is.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a Magyarországon élő állományt a téli hónapokban még megfejeli az a kb. 80.000 darab kormorán, amelyik hazánkban telel.
A rendelkezésre álló irtási lehetőségek nem elégségesek, európai összefogásra lenne szükség az állományszabályozás érdekében. A Vidékfejlesztési Minisztérium által szervezett széleskörű szakmai egyeztetésben, illetve az azt követő nemzetközi tárgyalásokban lát lehetőséget a probléma megoldására.
A konferenciát Fűrész György zárta be, jelezve, hogy a jövő évben is megtartásra kerül a rendezvény.